Arab telivér
Az arab telivér legfontosabb alapítója a világ lófajtáinak. Különös jelentõségû az angol telivér kialakulásában játszott szerepe. A legtisztábban örökítõ, legõsibb lófajta.
Tenyésztés: Már idõszámításunk elõtt 2000 évvel létezett az Arab-félszigeten az arab lótípus. Bizonyítják ezt a korból fennmaradt mûvészi ábrázolások, valamint a sivatagi lóhoz erõsen kötõdõ beduin nép mondái. Az arab ló a Vll. században, Mohammed próféta mûködésekor kezdett elterjedni a világon, és átütõ hatása a moszlim hódítások idején vált teljessé. Ennek eredményeképpen a világ lófajtáinak kifejlõdésében döntõ tényezõvé vált.
Jellemző tulajdonságok: Megjelenésében a legszebb, hibátlan felépítésû, "felejthetetlen" lófajta. Mindezt a csontváz alakulásának és alkati tulajdonságainak köszönheti. Míg más fajtáknak 18 bordája, 6 ágyékcsigolyája, 18 farokcsigolyája van, az arabnál ezek a számok 17-5-16. Ebbõl is következik az egyedülállóan magas faroktûzés. A fajta keménysége felülmúlhatatlan. Mozgáskor szinte "lebeg", tüzes, bátor, veleszületetten nemes. Keménysége, a légzõszerv és a végtagok egészsége egyértelmûen alkalmassá teszik az egyre népszerûbb távlovaglásra is. Bár közel sem olyan gyors, mint származéka az angol telivér, mégis a világ számos részén rendeznek síkversenyeket arabok vagy anglo-arabok részére. Az arab telivér tenyésztése világszerte igen népszerû, a legnagyobb állomány feltehetõen az Egyesült Államokban található. Az arab telivért tenyésztõ államok saját törzskönyvet vezetnek, melyeket a "World Arab Horse Organisation" (WAHO) nevû szervezet hagy jóvá.
Marmagassága: kb.150-155cm A sörény selymes,finom szörű. A farok selymes,finom, sohasem nyírt. A mar nem kifejezett.A lapockák egyéb fajtákhoz hasonlítva kevésbé dőltek. A bordák íveltek, rövid erős, kissé sülyedt hát, mély mellkas. Lapos lábtő, rövid lábszárak. Kemény jó alakú ellenálló paták. A különleges fejforma gyakran csukafej, kicsiny elvékonyodó pofával. Hatalmas szélesen ülő szemek.
Színek: Bármely szín kivéve a tarkát. Hasznosítás: Hátasló. Környezet: Sivatag. Eredete: Időszámítaásunk előtt. Jellege: Arab.
(saját gépelésű-a lovak című határozó kézikönyvből) |